Mi is az az IR? Az inzulinrezisztencia korunk népbetegsége

Sokak számára ma már nem ismeretlen a kifejezés: inzulinrezisztencia. Miről is van szó? Hogyan ismerhető fel? Mi történik a testünkben mikor inzulinrezisztenciáról beszélünk? Hogyan előzhető meg és ha már kialakult, hogyan tartható kordában gyógyszerek nélkül?

A cukorbetegek száma Magyarországon 1999-2015 között a háromszorosára nőtt (KSH). Az inzulinrezisztencia, azaz IR a cukorbetegség előszobája. Alapvetően anyagcsere betegségről beszélünk mindkét esetben.

A cukorbetegségnek a tudomány mai állása szerint 2 fajtája létezik: az I. típus egy autoimmun állapot, melyet csak külső inzulinpótlással lehet kezelni, sajnos ez az állapot nem visszafordítható. A másik fajta a II. típusú cukorbetegség, melyet az életmód által tudunk előidézni. Noha léteznek hajlamosító gének, de ezek a gének csak a nem megfelelő étrend, a mozgásszegény életmód, a stressz és környezeti toxinok hatásra aktiválódik. 

Egyre többen egyetértenek ugyanakkor abban, hogy az IR-t is ide kell sorolni, mint harmadik típus, mert ha valakinél csökkent inzulintermelést állapítanak meg és nem változtat az életmódján, annál nagy valószínűséggel előbb vagy utóbb kialakul a II. típusú cukorbetegség.

A cukorbetegség a leggyakoribb anyagcsere-betegség, mely szövődményei révén rontja a beteg életminőségét és életkilátásait. A szövődmények lehetnek: szív- és érrendszeri betegségek, vesebetegség, kóros elhízás, látáskárosodás, idegrendszeri betegségek, csontritkulás.  Cukorbetegségben az inzulinhatás csökkent vagy hiányzik, emiatt a szervezet egyes sejtjei nem képesek a vérből a szőlőcukrot felvenni, így éheznek.  Az inzulinhatás csökkenése vagy hiánya kialakulhat inzulinhiány vagy inzulinrezisztencia miatt.

Mikor a fenti állapotokról beszélünk fontos tisztában lennünk azzal hogyan is zajlanak az élettani folyamatok a testben. Mikor valamilyen szénhidrát tartalmú ételt fogyasztunk, már a szájban elkezdődik annak megemésztése, ezzel párhuzamosan beindul az inzulintermelés is a hasnyálmirigyben. A szénhidrátokat a szervezet glükóz molekulákra bontja, majd az inzulin nevű hormon segítségével bejuttatja a sejtekbe. 

A szénhidrátok a szervezet számára gyorsan és könnyen hozzáférhető energiát biztosítanak a szellemi és fizikai aktivitáshoz. Nélkülözhetetlen szerepet játszanak egy sor testi működésben:

• Izomműködés

• Agyműködés

• Koncentráció

• Sebgyógyulás

• Idegrendszer működése

• Vörösvérsejtek képződése

• Fehérvérsejtek képződése

• Hormonális működés

Mi okozza ezt a magas esetszámot és az emelkedő tendenciát?

A finomított szénhidrátokban gazdag táplálkozás, mely a vércukorszint állandó hullámzását eredményezi stimulálja a hasnyálmirigyet az állandó inzulintermelésre. Az inzulin feladata a vérben lévő cukor sejtbe való bejuttatása.

A magas vércukorszintet csak egyre több és több inzulin képes csak kordában tartani. Mindez addig tart amíg a hasnyálmirigy ki nem merül. Ha már egyáltalán nem termel inzulint, akkor azt kívülről kell pótolni. A folyamatos és nagy mennyiségű inzulintól a sejtek inzulinérzékenysége is megváltozik, így azok már nem minden esetben engedik be a glükózt a sejtbe. 

Hogyan függ össze mindez az elhízással?

A szénhidrát elsősorban a májban és az izmokban glikogén formában raktározódik el. Mikor ezek megteltek a felesleg zsírrá alakul, a szükségesnél több bevitt szénhidrát testzsírként halmozódik fel. 

Az, hogy kinek mennyi a napi szénhidrátszükséglete egyénenként változó. 

Befolyásoló tényezők: 

• Életkor

• Nem

• Fizikai aktivitást

• Izomtömeg aránya

• Személyes célok

• Bélflóra állapot

• Genetikai tényezők

Az egyéni szénhidrátmennyiségeket csak egy alapos anamnézis után lehet beállítani.

Mivel a lakosság jelentős hányadát érinti ez a fajta anyagcsere probléma és már egész fiatal korban is kialakulhat, jó ha tudjuk, mire kell figyelnünk, mik lehetnek a tünetek. Első körben mindig önmagunk megfigyelése a legfontosabb. 

Az IR és a cukorbetegség tünetei:

• Étkezés után 1-2 órával fáradtság

• Étkezés körüli időben remegés, rosszullét, idegesség, szédülés

• Bőséges folyadékfogyasztás

• Súlyproblémák

• Falási rohamok

• Remegés, rosszullét

• Nőknél indokolatlan szőrösödés

• Rendszertelen menstruáció

• PCOS

• Különféle gyulladások a szervezetben

Ahhoz, hogy pontos diagnózist kapjuk érdemes felkeresni egy szakembert, aki a vérből vett vércukor és inzulinszintek alapján megállapítja a betegség meglétét. 

Terápia: 

Az IR terápiáról, mint más betegségekről is megoszlik az orvostudomány álláspontja. Egyvalamiben azonban egyetértenek: minimalizálni kell a finomított szénhidrátok mennyiségét a táplálkozáson belül.

Amire a legjobban oda kell figyelni: alacsony glikémiás indexű (GI) ételek fogyasztása javasolt. A GI egy mutató, mely azt jelzi, hogy egy-egy elfogyasztott élelmiszer milyen mértékben emeli meg a vércukorszintet. Magas glikémiás terhelést a finomított feldolgozott élelmiszerek váltanak ki, ide tartoznak az alacsony rosttartamú élelmiszerek: fehér pékáruk, sütemények, cukros üdítők, édesített tejtermékek, kekszek, csokik. Alacsony glikémiás terhelést, azaz kisebb vércukorszint emelkedést, a magas rosttartalmú ételekkel fogyasztásával lehet elérni, ide tartoznak a zöldségek, teljes kiőrlésű pékáruk, hüvelyesek, magvak. 

A terápia része, hogy a nap során egyenletes legyen a vércukorszint, amit úgy tudsz megvalósítani, ha megfogadod a következő tanácsokat:

• Minden főétkezésnek tartalmazni kell: fehérjét, szénhidrátot, némi zsiradékot és egy nagy adag zöldséget.

• El kell kerülni a nassolást, mert ha folyton rágcsálsz valamit, folyamatos munkára kényszeríted a hasnyálmirigyedet.

• Amikor gyümölcsöt fogyasztasz egyél mellé pár szem olajos magot vagy egy szelet sajtot. Ilyen klasszikus párosítás: görögdinnye feta sajttal, alma és pár kocka sajt, sárgadinnye sonkával.

• Ha szénhidrátot fogyasztasz, mindig egyél hozzá fehérjét vagy zsírt. Például egy szendvicsbe kerüljön dupla mennyiségű sonka, egy picike vaj és minél több saláta. Így lesz komplett egy reggeli vagy egy vacsora.

• A savanyú ételek is csökkentik a vércukor hirtelen megemelkedését: indul a kovászos uborka szezon, egyél belőle bátran minden étkezés mellé. Akár még a szendvicsbe is belecsempészheted.

• Itt a fagyiszezon és ha cukormentes választasz, akkor nem kell lemondanod erről a hideg, üdítő édességről sem a forró nyári napokon.

• Ha a kávédat tejjel iszod, szórd meg egy kis fahéjjal. A fahéj természetes módon csökkenti a vércukorszintet és javítja a sejtek inzulinérzékenységét.

Táplálékkiegészítőkkel is támogathatod a megelőzést vagy az egyensúlyból kimozdult állapot visszaállítását. A magnézium és króm az a két alapvető ásványianyag, melyek hozzájárulnak a sejtek inzulinérzékenységének javításához. 

A lényeg, hogy nem kell lemondanod szénhidrátok fogyasztásáról akkor sem, ha inzulinrezisztens vagy, csak jobban meg kell nézni, mikor, mit, mennyit és mivel eszel.

Ha személyre szabott étrendet szeretnél vagy életmódot váltanál keress bátran, és együtt kialakítjuk a neked leginkább megfelelő étkezéseket.

Petri Nóra