A lábunk alatt egy olyan információs hálózat van rejtve, amely lehetővé teszi a növények számára, hogy kommunikáljanak egymással, ezt az információs hálózatot a gombák hozzák létre.

Természetesen nem az internetről beszélek, hanem a gombákról! A gombák alatt, nem csak a hagyományos értelemben vett gomba testet értjük, hanem a földalatti vékony fonalakat is, amelyet micéliumnak neveznek. A legújabb kutatások derítettek fényt arra, hogy ezek a szálak valamilyen földalatti internetként működnek, összekapcsolva a különböző növények gyökereit. Például a kertben álló fa a micéliumnak köszönhetően a néhány méterre lévő bokorhoz van rögzítve.

Minél többet megismerünk ezekről a földalatti hálózatokról, annál inkább meg kell változni a növényekkel kapcsolatos elképzeléseinknek: ,,Nem csak csendesen nőnek.,, A gombás hálózathoz való csatlakozással tápanyagok és információk megosztásával segíthetik a szomszédaikat, vagy megszabadíthatják növényeket a nem kívánt mérgező vegyi anyagoktól ezen a hálózaton keresztüli. Kiderült, hogy ennek a “fa széles webnek” még a számítógépes bűnözés saját változata is megvan.

A szárazföldi növények 90 %-a úgynevezett “kölcsönösen előnyös” kapcsolatban áll a gombákkal. A 19. századi német biológus, Albert Bernard Frank a „mycorrhiza” szót hozta létre ezeknek a társulásoknak a leírására, amelyekben a gombák a növény gyökereit “gyarmatosítják”. Ebben a társulásban, szimbiózisban a növények a gombákat szénhidrátok formájában táplálják. Cserébe a gombák segítenek a növényeknek a víz felszívásában és a micéliumukon keresztül tápanyagokat szolgáltatnak, például foszfort és nitrogént. Az 1960-as évek óta egyértelmű, hogy a mirkorizák elősegítik az egyes növények növekedését.

Ez a hálózat egyúttal serkenti a gazdanövény immunrendszerét is. Ez azzal magyarázható, hogy amikor egy gomba a növény gyökereit gyarmatosítja, egyúttal elindítja az immunvédekezésben szerepet játszó enzimek áramlását is, melyek hatékonyabbá teszik a növény immunválaszát, tehát a micélium hálózathoz való csatlakozással a növények ellenállóbbá válnak a betegségekkel szemben.

De ez még nem minden! A kutatások csak most derítettek fényt arra, hogy a mirkorizák összekapcsolják a növényeket is egymással! A híres gombaszakértő Paul Stamets a Föld természetes internethálózatának nevezi ezt a rendszert. Ez a gondolat elsőként 1970-es években merült fel benne, amikor elektron mikroszkóppal tanulmányozta a gombákat. Stamets észrevette a hasonlóságokat a micélium és az ARPANET, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma, vagyis az internet korai verziója között. Ez a rendszer emlékeztet a 2009-es Avatarra. Az idegen bolygón lévő erdő összes organizmusa kapcsolatban áll egy hálózaton keresztül egymással, melyen keresztül kommunikálnak, illetve együttesen kezelik az erőforrásaikat. Itt is egy elektrokémiai kommunikáció van a fák között. Úgy tűnik a Földön is ez a hálózat működik a növények között.

Kínai kutatók bizonyítékokat találtak arra, hogy a növények jobban fejlődnek, ha a micéliumon keresztül kommunikálnak, ugyanis amikor a növényeket káros gombák fertőzik meg, akkor kémiai jeleket bocsájtanak ki a micéliumba és figyelmeztetik szomszédaikat.

 A kutatás során paradicsomnövényt termesztettek edényben. A növények egy részén hagytak mycorrhizát képezni. Miután a gombahálózatok kialakultak egy-egy növény leveleit lepermetezték egy fertőző gombával, amely korai lombetegséget okoz. Műanyagzacskót használtak a növények közötti földfelszíni kémiai reakció megakadályozására. 65 óra leteltével a kutatók megpróbálták megfertőzni a második növényt, és az az eredmény született, hogy a második csoportban szignifikánsan alacsonyabb szintű károsodást tapasztaltak. A paradicsomnövények a micélium hálózaton keresztül figyelmeztették egymást a veszélyre és növelték a betegséggel szembeni ellenálló képességüket.

De ugyanúgy, mint a hagyományos internetnek, a gombás internetnek is van egy sötét oldala Az internet gyakran aláássa a magánélet védelmét, lehetőséget teremt a bűncselekményeknek, lehetővé teszi a vírusok terjedését. Sajnos a gombás internet hálózaton keresztül a növények szintén árthatnak egymásnak. Néhány növény az internetet használva lophat a másiktól, vannak olyan növények amelyekben nincs klorofill, tehát nem képes energiát előállítani fotoszintézis útján. Ilyenek például az orchideák, melyek a szenet a közeli fákból szerzik meg a micélium hálózaton keresztül.

A növényeknek versenyezniük kell a szomszédaikkal a fény- és vízforrásokért. A csata során egyesek olyan vegyszereket bocsájtanak ki, amelyekkel árthatnak versenytársaiknak. Ez az allelopathia jelensége.

Az allelopathia egyik legjobban tanulmányozott példája az amerikai fekete diófa. Gátolja számos növény növekedését, beleértve a kapcsokat, például a burgonyát és az uborkát, mivel a jugalone nevű vegyületet szabadítja fel a levelekből és a gyökerekből.

Az állatok is felhasználhatják a gombás internetet. Egyes növények vegyületeket állítanak elő, hogy baktériumokat és gombákat vonzhassanak gyökereikbe, ám ezeket a jeleket rovarok és férgek is felismerik.

A növekvő bizonyítékoknak köszönhetően sok biológus elkezdte használni a “faháló” kifejezést a gombák által a növényeknek és más szervezeteknek nyújtott “kommunikációs szolgáltatások” leírására.

“Ezek a gombás hálózatok gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a növények közötti kommunikációt, beleértve a különböző fajok növényét is” – mondja Morris. “Nem gondolunk rá, mert általában csak azt láthatjuk, ami a föld felett van. De a legtöbb növény, amelyet látsz, a föld alatti kapcsolatban van, nem közvetlenül a gyökerekkel, hanem a micélium kapcsolaton keresztül.”

A gombás internet az ökológia egyik nagy tanulsága: a látszólag különálló szervezetek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és egymástól függhetnek. 

Mire tanítja az emberiséget a gombák internet hálózata?

Az őskori emberek szorosabb kapcsolatokat ápoltak a természettel, a környezetükkel. Hogyan fordulhat elő, hogy miközben a fejlett országokban soha korábban nem tapasztalt jólétben és biztonságban élhetnek az emberek, sokan egyáltalán nem érzik jobban magukat a bőrükben?

Sőt, a fejlett országokban az életkörülmények látszólagos javulása ellenére az elmúlt évtizedekben egyes testi és lelki betegségek gyakorisága még növekedett is. A 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás világjárvány lett, 2013 óta többen halnak meg elhízás következtében, mint dohányzás miatt. Ezen problémák hátterében az áll, hogy az emberiség egyre jobban eltávolodik a természettől Az ökológiai szemléletet támasztja alá például, hogy az egészséges táplálkozás alapelvei gyakorlatilag megegyeznek a gyűjtögető-vadászó életmódot kísérő táplálkozás alapelveivel: sok zöldség, kevés sovány hús, még kevesebb szénhidrát. Vagy a mozgás fontossága, a testmozgás ugyanis alapvető jelentőségű az ember testi és mentális egészségében. Ez az egyik stressz kezelő eszköz, hatékonyan segít megelőzni a depressziót, és a rendszeresen mozgó embereknek az öregedése is lassabban zajlik.      

Szabó Nikolett Tudományos szakértő