Talán nincs olyan ember, akit ne foglalkoztatna a kérdés: meddig élek? Meddig maradok egészséges? Tudni kell, hogy a legtöbb emlős várható élettartama növekedési idejének kb. a hatszorosa. Az ember növekedése 20 éves kora körül fejeződik be, azaz 120 évig kellene élnie. Normális körülmények között élete végéig egészségesnek kellene maradnia. Vannak olyan népcsoportok, ahol egyáltalán nem ritka, hogy valaki száz évesen is egészséges ember legyen. Kérdezhetnénk: mi a titkuk? Pedig inkább azt a kérdést kellene feltenni, vajon mi miért nem tesszük ugyanezt?

Miért élünk csupán fele annyi, jó esetben kétharmadnyi ideig (60-80 év), mint lehetne? És miért csökken az életminőségünk még ez idő alatt is?

Az egészség testi-, lelki- és szellemi harmónia egysége. Az ember akkor egészséges, ha minden szinten tesz azért, hogy ez a harmónia megmaradjon, illetve javítsa ezt az állapotot.

Az egészségi állapotot számos tényező befolyásolja:

·       Az egészségügyi ellátás (oltások, különböző szűrővizsgálatok),

·       A környezeti hatások (levegő-, talaj- és vízszennyezettség, elektroszmog),

·       a genetikai adottságok (betegségekre való hajlam),

·       de legnagyobb részt az egészséges életmód (táplálkozás, mozgás, lelki gyakorlatok stb.)

Az emberiség egészségi állapota napról napra romlik. Olyan ún. civilizációs betegségek jelennek meg, amelyek korábban alig-alig fordultak elő: asztma, allergia, AIDS, különböző daganatos megbetegedések, stb.

Ezen betegségek nagy része, nem valami miatt, hanem bizonyos hiányok miatt alakulnak ki. Ezek az ún. hiánybetegségek.

Vegyük például a skorbutot, melyben sok százezer ember vesztette életét a hajóutak során. Évszázadokon át keresték, mégsem találták az okát. Miért? Mert hiányzott a C-vitamin…
Mennyi C-vitaminra van szüksége a mai kor emberének?

Az FDA (Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerhivatala) által meghatározott napi C-vitamin szükséglet 60 mg. A mennyiségi meghatározás még a háborús Németország tudósaitól származik, ők állapították meg, hogy a hadba vonuló katonáknak mennyi C-vitaminra van szükségük szervezetük megfelelő működéséhez.

-…Szent-Györgyi Albert az ő korában több mint 1000 mg-ot javasolt naponta. Kortárs táplálkozás tudósok ennek két, háromszoros adagját javasolják, főleg akkor, ha valaki ”szennyezett”, ipari, civilizált városban él. Ezen változásokat el lehet mondani a többi vitaminról vagy antioxidánsról is.

Az orvoslás történetét áttekintve, megfigyelhetjük, hogy kb. 100 évvel ezelőtt a gyógyítással foglalkozóknak kevesebb, mint egyharmada volt ún. allopata orvos, a többiek a homeopata elveket vallották magáénak. (Az allopata főleg a tünet megszüntetését alkalmazza, mint módszert, ellentétben a homeopatával, aki a betegség okait, a bajok gyökerét keresi.) A mai hivatalos orvostudmányra inkább az allopatikus szemlélet jellemző.
A megváltozott folyamatban fontos szerepet játszott az 1910-ben megalakult AMA (Amerikai Orvosok Szövetsége), amely szövetségbe tömörítette az allopatákat. A homeopaták nem képviselték közösen érdekeiket, így ők háttérbe szorultak.

…Az 1900-as évek elején bizonyos petrokémiai vállalatok is belepték a gyógyítás területére: dollármilliókat fektettek egészségügyi oktatási intézményekbe.

Az orvosi oktatást finanszírozók nem határozhatták meg a tananyagot teljes egészében, viszont abba beleszólhattak, hogy mi ne legyen a tanagyag része. Később megvonták a támogatást azoktól az intézményektől, kórházaktól, ahol azt a nézetet vallották, hogy a természetes gyógymódokat a hivatalos orvostudománnyal együtt ajánlott alkalmazni.

Jelenleg a legtöbb orvostanhallgató évekig a gyógyszertudománnyal foglalkozik. Túlterheltségük miatt nem is gondolnak az alternatív terápiákra, illetve gyógymódokra. A hiánybetegségekről nagyon kevés szó esik a képzések ideje alatt. Inkább a már kialakult tüneteket próbálják kezelni.

A gyógyszergyártók évről évre újabb és hatékonyabb gyógyszerekkel bombázzák a piacot, miközben folyamatosan vonják ki a korábbiakat, káros mellékhatásokra, nem megfelelő hatékonyságra hivatkozva. Így mindig újabb és újabb gyógyszer családot dobnak piacra.

Ma a gyógyszergyártás, az egyik legjobban jövedelmező iparág.
Ennek következményeként abban van érdekeltté téve, hogy minél nagyobb profitot termeljen.

A legtöbb családorvos nem tehet mást, mint megpróbál lépést tartani a tudománnyal,  és ha az előző gyógyszer nem érte el a kívánt hatást, próbálkozik egy másikkal. Az orvos szempontjából ebben semmi kivetnivaló nincs, ő a legjobb tudása szerint segít a betegein.

Ajánlott elgondolkodni azon, hogy az ember rendelkezik egy belső, öngyógyító képességgel, amelyet a megfelelő módon karban lehet tartani és azt erősítve gyakorlatilag a legtöbb betegséget le lehet küzdeni. Ma már ”igazoltan” elmondhatjuk, hogy szinte minden betegségből gyógyultak meg emberek, még a rettegett rákból és AIDS-ből is. A gyógyultak mindegyik életmódváltáson esett át és több oldalról támogatta meg szervezete öngyógyító képességét.

Meg kell ragadnunk minden olyan lehetőséget, amely életmódunk minőségét javítja, legyen az táplálékkiegészítő, lég- és víztisztító berendezés, pozitív gondolkodás, személyiségfejlesztés, illetve lelki gyakorlatok. Mindez előrevisz abban, hogy egészséges, hosszú, boldog életet éljünk önmagunkkal és szeretteinkkel egyetemben.

Daróczi Zoltán tollából, részlet a Biyovis rendezvényen elhangzott előadásból