Mik táplálják szervezetünkben a bélbaktériumok népes családját?

 
Ásványi anyagok, Nyomelemek, Mikroelemek. A monokultúrás mezőgazdaság elpusztítja a természetet és ugyan így sorvadunk el magunk is, a szegényes összetételű táplálék bevitel kapcsán. Az „egy arcú” gazdálkodás felborítja a természet egyensúlyát testünkben, szelektív evolúciós előnyt adnak bizonyos baktériumtörzseknek.

Mit jelent ez?
Elfogyasztott táplálékaink határozzák meg, hogy szervezetünkben milyen baktériumok és mikroorganizmusok szaporodnak. Ahhoz, hogy a tegnap még ismeretlen táplálékokat megbírjuk emészteni, egy hatalmas evolúciós szimbiózison kell keresztül mennünk. Egészségünk attól függ, hogy bélflóránk mennyire egészséges és sokszínű. Ahogy változik bélflóránk összetétele, úgy változnak étkezési szokásaink is. A bennünk élő domináns baktérium törzsek döntik el, mi legyen a tányérunkon, poharunkban.

Mi van, ha hirtelen áttérünk a nyers kosztra vagy drasztikus fogyókúrás diétára?
Hasmenés, puffadás, emésztési diszkomfort. Három hónap intenzív hozzászoktatás kell a teljes bélflóra átalakulásához. A legtöbb fogyókúra általában egyoldalú megvonással jár, így a széles spektrumú biodiverzitást is károsítjuk. 50 % feletti törzspusztulás után már gyógyszerek után nyúlunk a kialakult betegségek (panaszok) következtében.

Mi az a MIKROBIOM?
Mikrobiomnak nevezzük a velünk együtt élő mikrobák nyüzsgő közösségét: ezek lehetnek baktériumok, gombák, vírusok és más egysejtű élőlények. Az első mikrobákat a születés során az édesanyánktól kapjuk, továbbiakhoz pedig a világrajövetelt követően az anyatejjel jutunk hozzá. Egész életünk során folyamatosan a mikrobákkal kapcsolódva létezünk, tartós biológiai kapcsolatban állunk velük.

Egészen a közelmúltig gyakorlatilag kórokozóként tekintettünk a mikrobákra, és különböző fertőtlenítőszerekkel vagy akár antibiotikumokkal próbáltuk felszámolni a jelenlétüket. Holott a mikrobák túlnyomó többsége nem hogy betegséget nem okoz, de nélkülözhetetlen az egészséges élethez.

2008-ban az Egyesült Államokban nekiláttak részletesen megvizsgálni a velünk élő baktériumokat, és kiderült, hogy körülbelül 1800-féle található meg az emberi szervezetben, a bőrön, a fülben, az orrban, a szemben, a genitáliákon és legnagyobb mennyiségben a bélrendszerben, azon belül is a vastagbélben. Az is kiderült, hogy a mikrobiom összetétele más-más embereknél jelentős mértékben eltér attól függően, hogy az illető egészséges, esetleg valamilyen betegségben szenved, éppen elhízott vagy lesoványodott, illetve hogy van-e valamilyen emésztési zavara.

Tehát ma már biztosan tudjuk, hogy az optimális mikrobiomaösszetétel módosulása betegségek, kóros állapotok kialakulásához vezethet. Számos betegségben igazolható már a bélbioma összetételének megváltozása, amelyet sokszor dysbiosisként említenek. Ilyen betegség például a fekélyes vastagbélgyulladás, az elhízás vagy a 2-es típusú diabétesz.

Mi okozhat módosulást szervezetünk optimális mikrobioma-összetételében?
Főleg a környezeti hatások, mint például a környezetszennyezés, a rossz minőségű élelmiszer fogyasztása, antibiotikumok és egyéb gyógyszerek szedése, sőt az élelmiszerekben jelenlévő antibiotikum maradványok hatására is módosulhat szervezetünkben a rendszer, és az egyensúly felborulása számos kóros állapot kialakulását nagyban elősegíti.

Mi a helyzet a pre- és probiotikumokkal? Ezek mennyiben támogatják a MIKROBIOM-ot?
A baktériumoknak ásványi anyagokban, nyomelemekben, mikroorganizmusokban gazdag, növényi táplálkozás az ideális, hasonlóan, mint a szántóföldi környezetben. Általában 9 féle baktériumtörzset tartalmaznak a probiotikum készítmények, szervezetünkben ezer féle elsorvasztott baktérium faj él. Az eredmény a diszbiozis: amikor a fajok színes sokasága helyett a meglévő és pótlót baktériumtörzsek elfoglalják a megüresedő evolúciós teret.
Ennek eredményeként állandó gyulladás alakul ki a szervezetben, ami áteresztőbbé teszi a bélfalat – ez hosszútávon ételintoleranciához, ételallergiához vezet. A bélnyálkahártya egyetlen egy sejtsor választja el a béltartalmat a bélfalban futó erektől.

A zonulin nevű enzim hatására – (Alessino Fassano; Marylandi Egyetem kutatója 2000.-ben) – szétnyílnak a bélnyálkahártya sejtjei és így az emészthetetlen tápanyagok, mérgek, baktériumok átjutnak a véráramba. A glutén – gliadin serkenti a zonulin-termelést, így az elfogyasztott glutén mennyiségével arányosan, akár 6-8 óráig is nyitva lesznek a bélnyálkahártya kapuk. Ezek folyamatos gyulladást tartanak fent a szervezetben.

Egészségkárosító hatások
Pajzsmirigy alulműködés, krónikus bőrgyulladás (excéma, atopias dermatitis), cukorbetegség. A bélben lévő kb. ezer féle, különböző baktérium törzs egyensúlya felborul a gyulladásos folyamat eredményeképpen. A normális, természetes mikro flóra megbomlása révén olyan szervezetek, rákmikrobák, onko-mikroparaziták, (A rák elsődleges okai – lásd R. R. Rife, J Übbling, A. Weber, R. Pekar, E. Enby) szaporodnak el, melyeknek a savas környezet tovább kedvez. A szivárgó bélszindróma kialakulásának egyetlen védőgátja a bélnyálkahártyát beborító szinergista baktériumflóra. Az egészséges, széles spektrumú bélflóra biztosítja a mikrobiom hosszútávú egészségét.
Mennyire egyszerű a megoldás, széles spektrumú, ásványi anyagokban, nyomelemekben és mikroorganizmusokban gazdag növényi tápanyagot kell a mindennapi étkezésünkbe beépíteni.

Biyovis Life Basic Bioaktív növényi szárítmány keverék a mikrobiom egyensúlyáért
35 féle összetevőt válogattunk össze, hogy a legigényesebb bélflórát is nap, mint nap megfelelő tápanyagokkal mikro- és makro elemekkel lássuk el.

Összetevők: cékla, almapetkin, búzafű, kapor levél, sütőtök, zeller gyökér, zöldárpa, hibiszkuszvirág, kovaföld, sárgarépa, spenót, almarost, brokkoli, citrus rost, gyömbér, inulin, katángkóró, moringa, csipkebogyó hús, citromhéj, csalánlevél, csicsóka, lucerna, papaya gyümölcs, paradicsom, petrezselyem levél, shiitake gomba, zabfű, kurkuma, lapacho kéreg, máriatövis mag, torma, zöldtea, fahéj, chayenne bors, C-vitamin (L-aszkorbinsav), E-vitamin (D-L-alfa-tokoferil-acetát)